Ezeket az érzéseket is meg lehet tapasztalni egy lóasszisztált tréning során.

Ismét egy fantasztikus folyamat részese lehettem…

A lóasszisztált tréningek előtt mindig hagyok időt arra, hogy a kliensem megérkezzen, hangolódjon. Sokszor már ez idő alatt is nagy felismerések születnek. Így volt ez ma is.

Már a ráhangolódás ideje alatt is történhetnek fontos dolgok

Kliensemnek ugyanis elkezdett fájni a háta, aminek oka egy régi sérülés, amelyet olyan helyzetben szerzett, amiben úgy érezte: a feladat meghaladta, meghaladja a képességeit. Az akkori segítők, támogatók nem tudtak segíteni, mivel nekik sem volt meg a tudásuk hozzá, hiszen ők is gyerekek voltak még. Kliensem most egy nagy életfeladat előtt áll, ami egészen biztos, hogy nagy kihívás számára, egy olyan terület, amin még nem szerzett tapasztalatot, ami teljesen új számára.

Ami igazán érdekes az az, hogy a tréningre készülve egy olyan gyakorlatot szántam neki, ami egészen biztos, hogy nagy kihívást jelentett volna a kliensnek, de akár előfordulhatott volna az is, hogy „meghaladja a képességeit’. ( A kliensnek ugyanis nincs előzetes lovastudása-sőt, úgy érkezett első alkalommal, hogy fél a lovaktól. ) Ezzel önmagában természetesen nincs baj, hiszen a tréningek éppen is erre a témára is alkalmazhatóak, ilyenkor van lehetőség kipróbálni valami teljesen újat, szabad kísérletezni, és az sem baj, ha valami éppen nem sikerül. Mégis, ahogy beszélgettünk, éreztem, hogy ez most sok lenne, így változtattam a napirenden.

Ahogy kiértünk a lovakhoz, ismét egyből “témában ” voltunk.

A lóválasztás

Korábban írtam már arról, hogy a lóválasztás milyen erős tud lenni, hogy mennyi minden kiderül, felderül már ekkor.

Ma is volt egy gondolatom, hogy melyik lovat szánnám ma a kliensnek, de már reggel kitűnt, hogy pont ma, pont most, pont ez a ló nem lesz jó választás. Megkérdeztem a kliensemet, hogy ő szeretne-e választani, amire neki is volt egy ötlete: ezt én nem szerettem volna, ugyanis tegnap épp ez a ló dolgozott. (Amúgy ő az a ló, akiben a legtöbben a „kihívást” látják .) Így hát maradt a harmadik, akivel a kliensem már a múltkor is dolgozott.

Az első perctől kezdve ott volt az összhang, a harmónia: gyönyörű volt látni azt, ahogy kapcsolódtak a „tréningpartnerek”, ahogy a szeretet, az együttműködés energiája áramlott kettejük között.

A gyakorlatok során nagyon sok minden megmutatkozott: hogyan viszonyul a feladatokhoz, a kihívásokhoz, hogyan tud „egyben” maradni, hogy tud irányítani úgy, hogy az közben a másiknak is jól legyen. Fantasztikus volt. tényleg.

Tánc

A tréning utolsó gyakorlatát látni olyan volt, mint egy szabad tánc: együttmozgás, játékosság, felszabadultság, könnyedség, öröm. Olyan volt, mint amikor egy 15 éves lány a pónijával együtt mozog, teljes természetességgel, örömmel, boldogsággal. Annyira szép volt látni azt, ahogy kliensem arca kisimult, ragyogott.

Nagyon kerek, nagyon egész, és nagyon könnyed volt ez a mai alkalom.

Kérek ilyet, még, még, sokat.